|
A levegőben az elmúlt évszázadok során nagy mennyiségű fölösleges CO2 és más üvegház hatású gáz halmozódott fel, és ez klímaváltozást okoz.
A fölösleg keletkezésének oka a túlzott mértékű emberi tevékenység: fosszilis tüzelőanyagok égetése fűtés, közlekedés, villanyáram-termelés stb. által, de ide sorolhatjuk az erdőirtást is.
Addig, amíg nem csökkentjük a tevékenységünkből fakadó kibocsátásokat, vagy - a Föld szabályozórendszeréhez hasonlóan - nem kompenzáljuk valamilyen elnyelő folyamattal,
a levegő CO2-tartalmának további növekedésével, és további klímaváltozással kell szembesülnünk.
Tudományos (IPCC)
és politikai (UNFCCC) egyetértés van ugyanakkor már
abban, hogy a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése érdekében
a globális hőmérséklet növekedését 2 °C alatt kell tartanunk. Ehhez
az IPCC szerint 2050-re 50%-kal kellene csökkenteni a globális kibocsátásokat,
ezen belül a fejlett országoknak 80-95%-os (!!) csökkentést kellene vállalniuk. Egyre-másra jelennek is meg az interneten olyan kalkulátorok, amelyekkel azt lehet kiszámítani, hogy különböző módszerekkel mennyivel csökkenthetők a kibocsátások.
A kibocsátások csökkentése mellett azonban az említett feleslegnek a kezelése önmagában is problémát jelent.
Ha a kibocsátásokat azonnal teljesen le is tudnánk állítani, a levegőben és a tengerekben
már most is meglévő felesleg ugyanis még évtizedekig további klímaváltozást okozna.
Az akár a múltban, akár a jelenben vagy a közeljövőben kibocsátott szén-dioxidnak a levegőből történő
kivonása ezért szintén fontos, a klímaváltozás folyamatát akadályozó feladat.
E feladat megoldására - ahhoz, hogy elkerüljük Földünk klímájának az emberiség számára kedvezőtlen hatásainak nagy részét -, egyelőre a leghatékonyabb és legolcsóbb módszer erdők telepítése.
Adódnak azonban a kérdések: mennyi szenet lehetne lekötni erdőtelepítéssel? Ha a lehetőségeket ki is használnánk, a lekötött szén mennyisége hogyan aránylik az általunk kibocsátott szén-dioxid mennyiségéhez? Mibe kerül a szénlekötés erdőtelepítéssel?
Ezekre a kérdésekre csak az erdők bonyolult és dinamikus szénkörforgalmát leíró modellek alkalmazásával lehet választ adni. Ilyen modell a CASMOFOR is. Ennek segítségével alakítottuk ki az alábbi
szénlekötési kalkulátort, amellyel azt lehet kiszámítani, hogy egységnyi területű, de fafaját, ill. a szénlekötés intenzitását szintén meghatározó ökológiai viszonyokat tekintve különböző erdőtelepítési programokkal mekkora mennyiségű szén-dioxidot lehet lekötni.
Tekintettel arra, hogy e kalkulátor a maga nemében a világon is előzmény nélküli,
magát a "szénlekötést" is definiálni kellett. A kalkulátor azt a különbséget számítja ki és jeleníti meg
szénlekötésként, ami az adott területen a telepítés előtti, és a telepítés után beálló,
egy átlaggal megjeleníthető egyensúlyi szénkészletek között számítható.
A számításokat és az eredmények értelmezését a következő lapok részletezik. További, a témával kapcsolatos általános összefoglalót talát az Erdő
nélkül? c. könyvem IX. fejezetében - "Fűben, fában - karbon" -, valamint a témában megjelent
további publikációimban.
|