Summary On forest carbon cycle Download and
installation
How to run
the model.
Scenarios
Credits
and References
Citation

CASMOFOR

version 5.0

General description Examples for model output Detailed model
description
Useful links Disclaimer Contact

CREDITS AND REFERENCES

In general, developing CASMOFOR was based on a lot of previous works of many scientists. This refers to both model structure and all data. References to sources that were used to develop this version can be found below.

 

ACKNOWLEDGEMENTS

CASMOFOR's development was mainly supported through various research grants over a number of years. These include by those from the Ministry of Environment and Rural Development, the Ministry of Environment and Water, the Ministry of Rural Development and the Ministry of Land Management, as well as CarboInvent (Multi-source inventory methods for quantifying carbon stocks and stock changes in European forests. Contract EVK2-2002-00157, www.joanneum.at/carboinvent).
 

PUBLICATION WHERE THE MODEL OR ITS OUTPUTS ARE REPORTED

Somogyi, Z. 2014. Implementing IPCC methodology in model CASMOFOR to estimate the forest carbon sink. IPCC Expert Meeting: Application of 2006 IPCC Guidelines to Other Areas 1-3 July 2014, Sofia, Bulgaria.

Somogyi, Z. 2010. CASMOFOR. In: Somogyi, Z., Hidy, D., Gelybó, Gy., Barcza, Z., Churkina, G., Haszpra, L., Horváth, L., Machon, A., Grosz, B., 2010. Modeling of biosphere-atmosphere exchange of greenhouse gases - Models and their adaptation. In: Atmospheric Greenhouse Gases: The Hungarian Perspective (Ed.: Haszpra, L.), pp. 201-228.

Somogyi, Z. 2010. Modeling of biosphere-atmosphere exchange of greenhouse gases - Forests. In: Atmospheric Greenhouse Gases: The Hungarian Perspective (Ed.: Haszpra, L.), pp. 253-261.

Somogyi, Z., Horváth, B. 2006. Az 1930 óta telepített erdők szénlekötéséről. Erdészeti Lapok CLI.9:257-259.

Somogyi, Z. 2005. Erdőtelepítések szénkörforgalmának modellezése. Alföldi Erdőkért Egyesület Kutatói Nap, Kecskemét, 2003. nov. 5.

Somogyi, Z. 2001. Erdő nélkül? L'Harmattan Könyvkiadó, Budapest.

Somogyi, Z. 2000. Possibilities for carbon mitigation in the forestry sector in Hungary. Biotechnol. Agron. Soc. Environ. 4:4.296-299.

Somogyi, Z. 2009. Forestry sections of the Fifth National Communication of Hungary.

Somogyi, Z. 2005. Forestry sections of the Fourth National Communication of Hungary.

Somogyi, Z. 2003. CASMOFOR: A Country Specific Carbon Accounting Model for Hungary. Fifth Plenary Meeting of COST E21 "The role of forests in the mitigation of greenhouse gas emissions", Thessaloniki, 27-29, p. 24.

Somogyi, Z. 2006. CASMOFOR: a country-specific CArbon Sequestration MOdel for FORestations. CarboEurope GHG meeting, Savonlinna, 26-28 August 2005 (presentation).

Somogyi, Z. 2002. Forecasted emissions - scenarios with measures and with additional measures. The 3rd national communication of Hungary for the UNFCCC, Budapest. 75-80.

Somogyi, Z. 1998. Szénmegkötési lehetőségek vizsgálata az erdőgazdálkodásban. In: Tar, K., Szilágyi, K. II. Erdő és klíma konferencia előadásai, Debrecen. 25-36.

Somogyi, Z. 1997. Mitigation Analysis in the Forestry Sector. In: Hungarian Country Studies Team: Hungarian Climate Change Country Study. Systemexpert Consulting Ltd., Budapest, pp. 85-112.

Somogyi, Z. 1994. A fák növekedése és a változó környezeti tényezők közötti összefüggések néhány lehetséges vizsgálati módszere. "Erdő és klíma" konferencia közleményei, Debrecen, 132-149.
 

 

REFERENCES IN THE MODEL

Previous versions

CASMOFOR is a fundamentally newly developed version of the CASMOR model (Somogyi, 1997. Mitigation Options in Forestry. In: Hungarian country studies team: Hungarian climate change country study. Systemexpert Consulting Ltd., Budapest.)

CASMOR was based on COMAP (Countries Studies Management Team, 1995. Guidance for Mitigation Analysis. Version 2.0. Washington, D.C., Energy Analysis Program, Lawrence Berkeley Laboratories, Berkeley, California, USA.)

 

Programming environment

Microsoft Excel with Microsoft Visual Basic. These are trademarks of Microsoft Corporation.

 

Data

Yield data

Yield data as used in CASMOFOR were based on yield tables for the most important Hungarian tree species, developed by the Department of Silviculture and Yield at the Hungarian Forest Research Institute. The references to the yield tables can be found below. In CASMOFOR, annual yield data are used, as opposed to the yield tables that only provide data for 5-year periods. Annual data were generated by interpolating between data points, and between the data for the youngest age and 0 by using the spline fitting (StatSoft, Inc. (2001). STATISTICA for Windows [Computer program manual]. Tulsa, OK: StatSoft, Inc., 2300 East 14th Street, Tulsa, OK 74104, phone: (918) 749-1119, fax: (918) 749-2217, email: info@statsoft.com, WEB: http://www.statsoft.com).

In the table below, all yield tables currently in use in Hungary are listed:

Species

Year of publication of yield table

Reference

 Black Locust (Robinia pseudoacacia)

1984

 Rédei K.
 Beech (Fagus silvatica) 1983  Mendlik G
 Turkey oak (Quercus cerris) 1983  Kovács F.
 Scots pine (Pinus silvestris) 1992  Solymos R.
 Silver lime (Tilia argentea) 1995  Hajdu G.
 Black chestnut (Juglans nigra) 1973  Palotás F.
 Black pine (Pinus nigra) 1992  Kovács F., Veperdi G.
White poplar, grey poplar (Populus alba, Populus canescens) 1992  Rédei K.
 White willow (Salix alba) 1969  Palotás F.
 Hornbeam (Carpinus betulus) 1983  Béky A.
Mixed hornbeam-sessile oak stands 1995  Béky A., Somogyi Z.
 Pedunculate oak (Quercus robur) 1988  Kiss R., Somogyi Z., Juhász Gy.
 Sessile oak, seed origin (Quercus petraea) 1981  Béky A.
 Sessile oak, shoot origin (Quercus petraea) 1989  Béky A.
 Norway spruce (Picea abies) 1973  Solymos R.
 Alder (Alnus glutinosa) 1972  Adorján J.
 Ash (Fraxinus excelsior) 1988  Kovács F.
Weeping birch (Betula pendula) 1981  Rumszauer J.
 Hybrid poplar (Populus x euramericana) 1982  Halupa L.
 "Robusta" poplar (Populus x euramericana cv. "Robusta")  1969  Szodrfidt I.
 Sweet chestnut (Castanea sativa) 1984  Bondor A.
 Larch (Larix decidua) 1974  Tuskó L.
Red oak (Quercus rubra) 1991  Rédei K.

Full references:

Béky, A. 1981. Mag eredetű kocsánytalan tölgyesek fatermése. Erdészeti Kutatások 74:309-320.

Béky, A. 1983. Országos fatermési tábla gyertyán állományokra. Erdészeti Kutatások 75:199-208.

Béky, A. 1991. Ertrag von Traubeneichen-Niederwälder. Erdészeti Kutatások 82-83:176-192.

Béky, A. 1991. Sarj kocsánytalan tölgyek fatermése. Erdészeti Kutatások 82-83/II:181-197.

Béky, A., Somogyi, Z. 1995. Fatermési tábla optimális szerkezetű gyertyános-kocsánytalan tölgyesekre. Erdészeti Kutatások 85:49-78.

Bondor, A. 1984. A szelídgesztenye fatermése. Erdészeti Kutatások 76-77:133-150.

Hajdu, G. 1995. Ezüsthárs (Tilia tomentosa Mönch.) fatermési táblázatok. Erdészeti Kutatások 85:113-124.

Halupa, L., Kiss, R. 1980. ’I-214’ olasz nyár grafikus fatermési modell. Erdészeti Kutatások 73/II:157-164.

Kiss, R. - Somogyi, Z. - Juhász, Gy. 1987. Kocsányos tölgy fatermési tábla (1985). Erdészeti Kutatások 75: 265-282.

Kovács, F. 1981. Új kőris fatermési táblák. Erdészeti Kutatások 74:321-334.

Kovács, F. 1983. A csertölgyállományok fatermése. Erdészeti Kutatások 75:179-188.

Kovács, F. 1986. A mag eredetű kőrisek fatermése. Erdészeti Kutatások 78:225-240.

Kovács, F., Veperdi, G. 1991. Production et modele des éclaircies des peoplements du pin noir (Pinus nigra Arn.) Erdészeti Kutatások 82-83:287-303.

Kovács, F., Veperdi, G. A feketefenyő fatermése és erdőneelési modellje. Erdészeti Kutatások 82-83/II:328-344.

Lessényi, B., Rédei, K. 1986. A nemesített akácfajták fatermése. Erdészeti Kutatások 78:241-246.

Mendlik, G. 1983. Bükk fatermési tábla. Erdészeti Kutatások 75:189-198.

Palotás, F. 1969. Standort und Holzertrag der Baumweiden. Erdészeti Kutatások 65/1:91-101.

Palotás, F. 1973. Feketedió-állományok fatermése. Erdészeti Kutatások 69/I:191-200.

Rédei, K. 1984. Ígéretes fehér nyár (Populus alba L.) származások fatermése a Duna-Tisza közi homokháton. Erdészeti Kutatások 84:81-90.

Rédei, K. 1991. A fehér (Populus alba) és a szürke nyár (Populus canescens) termesztésének fejlesztési lehetőségei Magyarországon. Erdészeti Kutatások 82-83/II:345-352.

Rédei, K. 1991. Entwicklungsperspektiven des Anbaues der Leuce-Pappeln in Ungarn. Erdészeti Kutatások 82-83:304-312.

Rédei, K. 1991. Vörösztölgy fatermési tábla a nyírségi erdőgazdasági tájra. Erdészeti Lapok CXXVI.11:330-332.

Rédei, K., Gál, J. 1984. Akácosok fatermése. Erdészeti Kutatások 76-77:195-204.

Solymos, R. 1973. A lucfenyő-állományok szerkezetének és fatermésének vizsgálata. Erdészeti Kutatások 69/I:125-144.

Solymos, R. 1991. Új fatermési táblák erdeifenyőre. Erdészeti Kutatások 82-83/II:357-382.

Szodfridt, I. 1969. Ertrag der ’Robusta’-Pappel-Besände in Ungarn. Erdészeti Kutatások 65/1:103-110.

 

Basic wood density and biomass expansion factors

In Hungary, the volume tables (Sopp, 1974. or functions recently: Király, 1978, Sopp-Kolozs, 2001) contain data for the total aboveground volume of trees. The yield tables used in CASMOFOR were all constructed by using these volumes. Therefore, only wood density data are required to get (dry) biomass data from the volume data. The wood density data are taken from Somogyi, Z. 2008. A hazai erdők üvegház hatású gáz leltára az IPCC módszertana szerint. Erdészeti Kutatások.

 

Carbon content of wood

The IPCC 2006 default values (0.48 and 0.51 tC/t biomass for broadleaves and conifers, respectively) are used.

 

Silvicultural model

The silvicultural model as used in CASMOFOR is based on the "silvicultural model tables" (see below) developed at the Department of Silviculture and Yield of the Hungarian Forest Research Institute. From these tables, ages were identified when thinning must be made, then data in the yield tables were used to calculate thinning intensity, which is the ratio of thinning and stock volume at the age of thinning.

In the table below, all silvicultural model tables currently used in Hungary are listed. For species not listed here, expert judgement was used to set thinning ages. Most tables were published in 1984: Fatermesztési műszaki irányelvek IV. Erdőnevelés. MÉM Információs Központja, Budapest, 1984. All other tables were published together with the yield table (see above).

 Species

Year of publication of model table

 Author(s)

 Black Locust (Robinia pseudoacacia) 1984  Halupa L., Kiss R., Rédei K.
 Beech (Fagus silvatica) 1984  Mendlik G
 Turkey oak (Quercus cerris) 1984  Kovács F.
 Turkey oak - oak stands 1986  Béky A., Hajdu. G., Kovács F.
 Scots pine (Pinus silvestris) 1984  Solymos R.
 Black pine (Pinus nigra) 1992  Kovács F., Veperdi G.
White poplar, grey poplar
(Populus alba, Populus canescens)
1984  Halupa L.
 White willow (Salix alba) 1984  Halupa L.
 Hornbeam (Carpinus betulus) 1984  Béky A.
 Hornbeam - oak stands 1984  Béky A.
 Pedunculate oak (Quercus robur) 1984  Kiss R.
 Sessile oak (Quercus petraea) 1984  Béky A.
 Norway spruce (Picea abies) 1984  Solymos R.
 Alder (Alnus glutinosa) 1984  Halupa L.
 Ash (Fraxinus excelsior) 1984  Kovács F.
 Hybrid poplar (Populus x euramericana) 1984  Halupa L.
 Oak-beech stands 1984  Kovács F.

 

Mortality

All mortality data are expert judgements.

 

Economics

All economic data included in CASMOFOR are from Marosi et al. (2008).

 

Other:

Somogyi, Z. 2008. A hazai erdők üvegház hatású gáz leltára az IPCC módszertana szerint. Erdészeti Kutatások 92:145-162.

Somogyi, Z. 2001. Erdő nélkül? L'Harmattan Könyvkiadó, Budapest. (In Hungarian.)

NIR Hungary 2008. National Inventory Report of Hungary under the UNFCCC. http://unfccc.int/files/national_reports/annex_i_ghg_inventories/national_inventories_submissions/application/x-zip-compressed/hun_2008_nir_14apr.zip

NIR Hungary 2010. National Inventory Report of Hungary under the UNFCCC. URL: http://unfccc.int/files/national_reports/annex_i_ghg_inventories/national_inventories_submissions/application/zip/hun-2010-nir-8nov.zip

 

 


 

Inspirations:

I owe a lot to prof. H. Bossel, whom I do not know but whose many publications inspired me to work on ecosystem modelling of tree grow. Below there are some of his publications that I read previously with great interest and joy:

H. Bossel, K.H. Simon (Hg.): Ökologie und Computer - Eine problematische Beziehung. C.F. Müller, Karlsruhe 1986, 256 S. (ISBN 3-7880-9728-0)

H. Bossel: Ecological Systems Analysis - An Introduction to Modelling and Simulation. DSE - German Foundation for International Development, Feldafing 1986, 180 S. (ISBN 3-88122-327-4).

H. Bossel, W. Metzler, H. Schäfer (Hg.): Dynamik des Waldsterbens - Mathematisches Modell und Computersimulation. Springer Verlag, Berlin/Heidelberg/New York/Tokyo 1985, 267 S. (3-540-15475-2, 0-387-15475-2)

H. Bossel: Umweltdynamik - 30 Programme für kybernetische Umwelterfahrungen auf jedem BASIC-Rechner. Te-Wi Verlag, München 1985, 466 S., mit Programmdisketten (ISBN 3-921803-36-5)

H. Bossel u.a: Dynamik von Waldökosystemen - Mathematisches Modell und Computersimulation. Interdisziplinäre Arbeitsgruppe Mathematisierung (IAGM), Gesamthochschule Kassel, Okt. 1982 (2. Aufl. Feb. 1983), 276 S. (ISSN 0723-3493)



This webpage was last modified by Zoltan Somogyi 29 June 2014.

Back to top