PÉLDÁK FENNTARTHATÓ ÉS FENNTARTHATATLAN RENDSZEREKRE

A TARTAMFA modell futtatásának eredményeként több táblázatot és grafikont kapunk. Az ezekben található minden számeredményt annak a kérdésnek a megválaszolásaként kell értelmezni, hogy mi is történik akkor, ha a szimuláció előtt megadott tulajdonságú (terület, fajlagos növedék stb.) a megadott forgatókönyvvel kezeljük.

Annak érdekében, hogy demonstráljuk a modell működésének lehetőségeit és korlátait, hogy hogyan működik a program, és hogy milyen outputok várhatók a programtól, az alábbiakban néhány példát mutatunk be azokra a főbb forgatókönyvekre, amelyeket a szcenáriók definiálása részben megfogalmazunk. Elemezhetjük, mi történik egy természetes erdőben; egy tartamos gazdálkodással kezelt erdőben; és egy túlhasznált, túllövéssel kezelt, nem fenntartható módon kezelt erdőben.
 

Mielőtt elkezdenénk a vizsgálódásainkat, be kell még állítani egy erdőterület-struktúrát is, amely többféle is lehet. Vizsgálhatunk olyan erdőterületet, amelynél minden korosztályban ugyanannyi erdő van; olyat, amelyiknél túlsúlyban vannak a fiatal, ill. olyat, amelynél túlsúlyban vannak az idős erdők is. (Ezek egyik változata a hazai erdők korosztály-eloszlását mutató struktúra. Ennél azonban figyelembe kell venni, hogy az mintegy 150 féle taxonból: fajból, fajtából és klónból áll össze; modellünkben csak egy fafajjal dolgozunk. A fenntarthatóságra nézve levont következtetéseket azonban ez nem befolyásolja.)

Jellemzően fiatal erdőkből álló korosztály-eloszlás	Jellemzően idős erdőkből álló korosztály-eloszlás
Minden korosztályban ugyanannyi erdő van	A magyar erdők jelenlegi struktúrájához hasonló korosztály-eloszlás

Az eredmény, mint az az alábbi ábrákról látható, függ a korosztály-eloszlástól.

Az eredményeket mindazonáltal két grafikonon érdemes tanulmányozni: az egyiken az erdőknek a mindenkori állapota - a fakészlet, és a holt faanyag mennyisége - látható az idő függvényében; a másikon az egyes évekre jellemző állapot-változás (a növedék mértéke, a fakitermelés és az elhalt faanyag mennyisége) mértéke.

• Hogyan működik egy természetes, emberi behatás nélkül működő erdő?

Ezt a kérdést úgy válaszolhatjuk meg, ha egy erdőterületen olyan szimulációt hajtunk végre, amelynél a kezeléseket mértékére 0%-ot adunk meg.

Ugyanakkor minden olyan szimuláció, amelynél valamilyen kezelést definiálunk, először egy kezeletlen erdő szimulációját hajtja végre. Ez annak érdekében történik, hogy a kezelt erdő jellemzőit a kezeletlen erdőhöz tudjuk hasonlítani. Ezért a természetes erdőre vonatkozó szimuláció minden esetben automatikusan lefut, ezt a szimulációt külön nem kell végrehajtani.

Ha a természetes erdő készleteit és évenkénti változás-értékeit hasonlítjuk össze az egyenletes eloszlás esetén, ill. amikor az eloszlás vagy a fiatal, vagy az idős erdők irányába eltolódik, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy egyenletes eloszlás esetén a készletek és a változások is egyenletesek, míg a másik esetben ezek az idő függvényei:

Egyenletes koreloszlású terület	Többségében fiatal erdőkből álló terület
(A két eloszlásnál az összes erdőterület nagysága különböző, a készletek és a változások szintje ezért különböző; az összehasonlításnál a lényeg a készletek és a változások időbeli alakulása a két eloszlás esetén.)

Ezek után csak az egyenletes eloszlású terület jellemzőit vizsgáljuk, mert ennél láthatók jól a különböző kezelések hatásai.

• Hogyan működik egy fenntartható módon kezelt erdő?

Fenntartható gazdálkodásnak megfelelő fakitermelési szintek azok, amelyeknél a fakitermelés kisebb a növedéknél. Ha a program futtatásakor ilyen szinteket adunk meg, akkor - az adott terület-eloszlás mellett létrejövő természetes erdőnek egy 240 éves felfutási időszak alatti létrejötte után - az alábbi ábrákat kapjuk:

Egyértelműen látható, hogy tartamos gazdálkodás esetén sem a fakészlet, sem a növedék nem csökken. Csökken viszont a holt fa keletkezésének mértéke (a mortalitás), és ennek következtében a holt faanyag mennyisége. Ez azért van így, mert gyérítéskor és véghasználatkor még élő fákat vágunk ki, de ha nem vágnánk ki őket, akkor elpusztulnának. (Megjegyezzük, hogy nem ismert, hogy hosszú távon milyen hatása lehet annak, hogy a holt fa mennyisége csökken. Tudjuk azonban, hogy a holt fa teljes eltüntetése az erdőből csökkenti a biodiverzitást, tehát fenntarthatósági problémákat felvet.)

• Hogyan működik egy nem fenntartható módon: túllövéssel kezelt erdő?

Ezt annak az adatsornak a használatával mutatjuk be, amit a modellbe beépítettünk, s ami annak a lábnyomnak felel meg, amivel az emberiség az elmúlt évtizedekben a Földet leterhelte, majd ezt a terhelést 30 év alatt megszüntetjük. A terhelés időbeli alakulását az alábbi grafikon szemlélteti (a "lábnyom", azaz a fakitermelés mértéke a lehetőséghez - a növedékhez - képest ugyanakkora a gyérítéseknél és az összes fakitermelésnél):

Egymás mellé helyezve a természetes, a tartamosan kezelt és a fenti módon túllövéssel, majd annak fokozatos megszűntetésével kezelt erdő jellemzőit, az alábbi két ábrasort kapjuk (felül a készletek, alul a változások):

Látható, hogy amíg a tartamos gazdálkodás esetén sem a készletek, sem a biokapacitás nem csökken, addig a túllövés esetén jelentősen visszaesik mind a fakészlet, mind pedig a biokapacitás. A visszaesés sebessége, mértéke, és az esetleges helyreállási folyamatok a túlterhelés (túllövés) felfutásától, hosszától és lecsengésétől függ. Figyelemre érdemes még a holt faanyag mennyisége is, ami még sokkal kevesebb, mint tartamos gazdálkodás esetén.

Vissza a lap tetejére