Összefoglaló Mi a fenntarthatóság? Letöltés és
installálás
Köszönet-
nyilvánítás
és adatok
Hivatkozás a
modellre

SUFOR

verzió: 1.0

A modellről
általában
Példa fenntartható és fenntarthatatlan rendszerekre A modell futtatása.
Szcenáriók
Felelősség-
elhárítás
Kapcsolat

SUFOR:

a fatermesztés tartamosságának bemutatására szolgáló modell

(SUstainability of FORest production)

Fejlesztette: Somogyi Zoltán, 2012.

Erdészeti Tudományos Intézet, Budapest

ÖSSZEFOGLALÓ

A SUFOR szó betűszó, s a modell angol elnevezésének rövidítése: "SUstainability of FORest production", vagyis a fatermesztés fenntarthatósága.

Történelmi okokból, ill. amiatt, hogy elkülönítsük az erdők egyéb termékeinek és szolgáltatásainak a fenntarthatóságától, a fatermesztés fenntarthatóságát tartamosságnak szokták mondani.

Ez a modell annak vizsgálatát teszi lehetővé, hogy mennyire tartamos a fa erdőkből történő kitermelése különböző fakitermelési szintek mellett. Ehhez egy különböző korú, adott fafajú erdőrészletből álló erdő növekedését, a fák természetes elhalásának folyamatát (az ún. mortalitást), a faanyag lebomlását, valamint a fakitermelést és a fatermékek elhasználódásának folyamatát kell modellezni.

Egy ilymódon modellezett erdőben - mint valamennyi valódi erdőben - véges növekedés tapasztalható, és ezért csak véges mennyiségű faanyag termelhető ki. Ez az erdőgazdálkodásban már régóta evidencia, ám más rendszerekben, mint pl. háztartások vagy országok költségvetése ez egyáltalán nem egyértelmű. Ugyanígy, nem egyértelmű és világos sokaknak az, hogy mit is jelent tulajdonképpen a "fenntarthatóság" fogalma.

A fenntarthatóságot általában úgy értelmezhetjük, hogy hosszú távon csak annyi erőforrást (anyagot vagy energiát) használunk, mint amennyi rendelkezésre áll vagy ami újratermelhető, ill. hogy valamilyen állapotra vagy készletre legfeljebb akkora hatást gyakorolunk, amekkorát valamilyen folyamat ellensúlyozni tud.

E meghatározás alapján egyelőre nem világos az Emberiség számára sem az, hogy nem fenntartható az, hogy már több, mint 1,5 Föld szolgáltatására van szükségünk ahhoz, hogy az egyre növekvő emberi populáció egyre növekvő igényeit egyre magasabb szinten lehessen kielégíteni.

Bár a SUFOR modell szűk értelemben véve a tartamosságot modellezi, a fenntarthatóság is jól szemléltethető vele, mert ugyan "egyszerű" erdei szituációra készült, de más rendszerekre is általánosítható. (A modell abban az értelemben "egyszerű", hogy a valósághoz képest tartalmaz egyszerűsítéseket; önmagában azonban egy ilyen modell is sok olyan nemlineáris összefüggésből áll össze, amelyek külön-külön is bonyolultak, együttes kezelésük pedig matematikailag nem lehetséges, csak numerikus modellezéssel.)

A fenntarthatóságot erdőkben úgy elemezhetjük, hogy a kitermelni szándékozott faanyag-mennyiséget a megtermelődő faanyag-mennyiséghez viszonyítjuk. Az erdőnek ezt a faanyag-termelő képességét, amely által elvben hasznosítható faanyag jön létre, itt "biokapacitásnak" hívjuk. Ha kevesebb fát termelünk ki, mint amennyi megterem, akkor a rendszer fenntartható (tartamos); ha többet, akkor ún. túllövés (overshoot) keletkezik. Mind a két eset vonatkozhat külön a gyérítésekre, és külön az összesen kitermelhető faanyagra (a részleteket l. a modell leírásánál). A modellel mind fenntartható (erdészeti szakszóval: tartamos), mind nem fenntartható ("túllövéses") rendszer modellezhető.

A tartamosság kérdése szorosan kapcsolódik az erdők szénkörforgalmával. Ezzel kapcsolatban kifejlesztettem egy másik modellt, melynek neve CASMOFOR; erről és az erdők szénlekötéséről részletesebben tájékozódhat ide kattintva.


A weblapot utoljára Somogyi Zoltán módosította 2013. május 1-én.

Vissza a lap tetejére