CO2
lekötés kalkulátor©
Somogyi Zoltán, 2011.
|
Készült az ENSZ Erdõk Nemzetközi Évében,
az EU Magyar Elnöksége idején |
 |
 |
|
AZ EREDMÉNYEK MAGYARÁZATA - 1. lépés
Ha kibocsátások csökkentésérõl esik szó, akkor azt általában könnyû becsülni. Ha pl. azt
akarjuk megbecsülni, hogy mennyi kibocsátást tudunk megspórolni, ha nem autózunk, akkor
a megspórolt kilométereket meg kell szorozni az autónk (átlagos) kilométerenkénti kibocsátásával,
és már meg is vagyunk.
Az erdõk szénlekötése nem ilyen egyszerû jelenség. Elõször is nem kibocsátásról, ill. annak
elkerülésérõl van szó, hanem szénlekötésrõl, ami ellentétes irányú, és sokkal bonyolultabb folyamat.
A szénlekötés mértéke emellett nem egyenesen arányos a telepítés nagyságával, pontosabban: nemcsak attól függ,
hanem pl. az erdõtelepítéshez felhasznált fafajtól, a terület klimatikus-, víz- és talajviszonyaitól,
attól, hogy hogyan kezeljük az erdõt (ha erre vannak különbözõ ésszerû lehetõségeink),
valamint a telepítés óta eltelt idõtõl. Az elõbbiek hatásait a megfelelõ forgatókönyv
kiválasztásával vizsgálhatjuk; az idõ hatását pedig az alábbi ábra szemlélteti, mely a
létrehozott erdõ szénkészletének az idõben megfigyelhetõ alakulását mutatja:
Az adatsorokból levonható fõbb tanulságok a következõk:
- a szénlekötés hosszú ideig zajló folyamat;
- a legtöbb szénmennyiség lekötéséhez sok idõ kell (ez a dolgok természetes sebessége: így mûködik a természet!);
- a szénkészlet általában sokkal kisebb a biomasszában, mint az egész erdõben.
- a szénkészlet sokat változik az idõben, és még szakszerû erdõgazdálkodás mellett egy-egy cikluson belül is csökkenhet, ha az erdõ egykorú és minden, ma szükségesnek tartott erdõgazdasági mûveletet mindenhol ugyanúgy végzünk (a ciklus hossza tölgyek esetében általában 100-120, akácosoknál 35-40, nemesnyarasok esetében 15-20 év);
- a szénkészlet 1 ha erdõ telepítésénél egy-egy fatermesztési ciklus végén (a fakitermelések miatt) általában lényegesen csökken.
A szénlekötést a fatermesztési ciklusokkal modellezzük. Természetes erdõkben is vannak ciklusok; ezek hossza faegyedenként néhány órától akár (több) ezer évig is eltarthat; a szénlekötés mértékét ez azonban hosszabb táv átlagában alig befolyásolja. Egy-egy ciklus végén a fatermesztési ciklusok esetén a szénkészlet csak a biomasszában csökken drasztikusan (tulajdonképpen 0-ra), az egész erdõ szénkészlete azonban csak kb. a felére csökken: fakitermeléskor csak a fák föld feletti részét távolítjuk el, de ezek egy része is beépül fatermékekbe, az erdõ többi széntárolójában - gyökerek, avar, talaj, holtfa - lekötött szén viszont az erdõben marad, és ezek szénkészlete csak lassan csökkenne nullára. Ha újból telepítjük az erdõt, akkor viszont ezek széntartalma újra növekedésnek indul, így hosszabb táv átlagában stabil érték alakul ki.
Annak, hogy a becsléseket különbözõ széntárolókra adjuk meg, nemcsak ez a jelentõsége. A legpontosabb becslésekkel a biomasszára vonatkozóan rendelkezünk, mert ezekre nézve van a legtöbb mért adatunk. Ennél kevésbé megbízható, sokszor csak szakértõi becslésen alapuló, függvényekre és konstansokra épített becsléseket tudunk csak adni a többi széntárolóra, így az összes széntároló összegére is.
(Az erdõ különbözõ ún. széntárolóiról itt olvashat. Az egyes széntárolókban található szén mennyiségének becslési módszerérõl itt, ill. itt talál további információkat, egyelõre csak angolul.)
Emellet ha nem 1 ha erdõt telepítünk, hanem minden évben megismételjük a telepítést, akkor nemcsak az összes erdõ, de a biomassza szénkészlete is állandó lehet; errõl többet szintén itt olvashat).
Végül megjegyezzük, hogy egy-egy ciklus alatt a faállományokat különbözõ gyakoriságú és intenzitású idõközi fakitermelésekkel (ún. tisztításokkal és gyérítésekkel) szokták kezelni. A modellezés során egyfajta rendszert feltételezünk, de a gyakorlatban más rendszerek is elképzelhetõek. Ráadásul ha a ciklus alatt nem a "normál" erdõgazdálkodásra jellemzõ idõközi fakitermeléseket végezzük, hanem ezeket elhagyjuk, viszont feltételezzük, hogy az így besûrûsödött faállomány ugyanolyan mértékben magától kigyérül (ami gyakorlati szempontból megfelelõ feltételezés), akkor némileg más szénlekötéseket kapunk - a különbségeket (csak a kocsányos tölgyre) a különbözõ forgatókönyvek eredményeinek összehasonlításával elemezhetjük.
A fentiek miatt a telepített erdõ éves szénkészlete nagymértékben változik évrõl-évre, amit a következõ ábra mutat.
(Itt azonban megjegyezzük még, hogy az ábrákon bemutatott adatsorok azzal a feltétellel becsült értékek, hogy az éghajlati- és talajviszonyok az idõben változatlanok maradnak; a jelenlegihez hasonló, szakszerû erdõgazdálkodás folyik majd a jövõben is; az éretté vált állományokat a letermelés után ugyanazzal a fafajjal újítják fel, és a ún. vágáskorok (a fatermesztési ciklus hossza) is változatlanok maradnak.
|
< Vissza Tovább >
|
Ha másik fajta erdõtelepítésre akarja elvégezni az elemzést, térjen vissza a kalkulátorhoz, válasszon egy másik erdõtelepítési szcenáriót, majd újból nyomja meg a táblázat alatt található "Eredmények" gombot. |
A weblapot utoljára Somogyi
Zoltán módosította 2023. szeptember 28-án.
Vissza a lap tetejére
|
