AZ ERDÕK SZÉNKÖRFORGALMÁRÓL RÖVIDEN

A CASMOFOR modellel kisebb-nagyobb erdõterületek szénkörforgalmát lehet jellemezni az idõ függvényében. Ez azt jelenti, hogy nem egy-egy fa növekedését és pusztulását írjuk le, hanem sok-sok fáét együtt, ezen túlmenõen pedig nemcsak a fákét, hanem az erdõ összes olyan elemét, amelyik szenet tartalmaz. A sok-sok fa élete, és a nem-fa széntárolók szénkészletének változása bonyolult összefüggéseken keresztül írható csak le.

Ezeket az összefüggéseket a modell részletes leírásánál, valamint az egyes szénkészlet-változásokhoz vezetõ folyamatokat, ill. a különbözõ szénkészlet-változásokat leíró egyenletek ismertetésénél részletesen bemutatjuk.

Ezen kívül ajánjluk figyelmébe CO₂ lekötési kalkulátorunkat, mely abban segít, hogy átlássuk, hogy mekkora erdõtelepítéssel lehetne ellensúlyozni a jelenlegi kibocsátásainkat.
A magyarországi erdõk jelenlegi szénlekötésérõl és egyéb üvegház-hatású gáz kibocsátásairól itt olvashat részletesebben. Egy másik lapon az erdõk szénkörforgalmáról, egy harmadikon pedig a szénlekötésrõl és az erdõgazdálkodás lehetséges lekötés-növelõ eszközeiról olvashat a klímaváltozás kontextusában.

Ezen a helyen azt foglaljuk össze, hogy az egész erdõ, az erdõgazdálkodás, ill. a nemzetgazdaság szintjén milyen szénkörforgalmi koncepciókat érdemes megfontolni.

A "szénkörforgalmi koncepció" azt jelenti, hogy a szénkörforgalom mindig valamilyen rendszerhez kötött, és egészen addig, amíg nem definiáljuk a rendszert magát, nem válaszolhatók meg azok a fõbb kérdések, amelyek az erdõk szénlekötésével kapcsolatban a leggyakrabban felmerülnek.

Ennek szemléltetése érdekében érdemes végigmenni mindazokon a folyamatokon, amelyek függvényében definiálható egy rendszer, ill. amelyek függvényében meghúzható a rendszernek a határa (ezt az alábbi ábrákon piros vonalakkal szemléltetjük azoknak a folyamatoknak a figyelembe vételével, amelyekrõl az adott ábráig szó volt). Az egyes folyamatokat célszerû egyben számszerûsíteni is azért, hogy megértsük, mekkora jelentõsége van a rendszer definiálásának. Az alábbi példákban a folyamatok országos szintû éves értékeit mutatjuk be. Ezek becsléséhez az egész ország összes erdejére vonatkozó, a hivatalos erdészeti statisztikák (Országos Erdõállomány Adattár) mellett az országos léptékben még szükséges különféle átszámító tényezõk és egyéb módszertani megfontolások alkalmazására is szükség volt. A számítások pontos menetét illetõen l. Somogyi, 2008.

Az elsõ folyamat a fák fotoszintéziséhez köthetõ szénlekötés, amely a fák biomassza-mennyiségének növekedését idézi elõ. Ez a növekedés pl. a növedék nagyságából becsülhetõ. A hazai erdõk éves növedéke kb. 13 millió m³, ami egyenértékû közel 13,9 millió t széndioxidban mért növedékkel (I):

Az erdõben azonban ennyi széndioxid nem kötõdik le, mert a fáknak gyérülés, kórokozók és károsítók, erdõtüzek, hó- és jégtörések, szélviharok stb. következtében történõ elszáradása – ún. mortalitása – miatt a korábban létrejött faanyag egy része lebomlik, ami széndioxid felszabadulással jár. Ha ide számítjuk az erdõleltározás jelenlegi hibáját is, akkor kb. 2,1 millió t széndioxiddal egyenértékû mortalitással (M) kell számolnunk (az egyenleg mindig a rendszerbe be- és onnan kilépõ mennyiségek különbsége):

Összességében ezért idáig mintegy 11,8 millió t széndioxid elnyelésével számolhatunk. Azonban ez a széndioxid-mennyiség sem marad az erdõben teljes mértékben, mert évente kb. 7 millió m3-t kitermelünk (H), ami 7,5 millió t széndioxidnak felel meg. Ha ezt a kitermelést teljes mértékben azonnali kibocsátásként vesszük számításba (hiszen az erdõt elhagyja ez a mennyiség), akkor az erdõk szénmegkötése évi 11,8-7,5=4,3 millió t széndioxid:

Összehasonlításként: ez csak mintegy huszada az ország teljes, 2007-re becsült széndioxid-kibocsátásának. Ha azonban – gondolatmenetünket folytatva – nem az erdõrõl beszélünk, hanem tágabb értelemben az erdõgazdálkodásról és a faiparról együtt, akkor mondhatjuk, hogy a kitermelt 7 millió m³ faanyag csak egy részének, ti. a tûzifának a széntartalma kerül szinte azonnal levegõbe (T; 3,7 millió t széndioxid), a többi többé-kevésbé tartósan beépül különbözõ fatermékekbe. Ezzel így az erdõgazdálkodás és faipar éves szénlekötése kb. 11,8-3,7=8,1 millió t széndioxid.:

A számításnak azonban itt még mindig nincs vége. A kitermelt faanyag egy része különbözõ, új fatermékekben (U) tovább tárolja a szenet egy ideig. Minden évben ugyanakkor – nem szektorunkban, hanem más gazdasági ágazatokban és a lakossági szektorban – kb. ugyanannyi régi faterméket (papírt, régi bútorokat, lebontott házak faszerkezeteit stb., R) égetünk el, s ezzel újból nagy mennyiségû széndioxid kerül a levegõbe. Ezzel a fatermelõdés és fafelhasználás szénegyenlege újból csökken kb. 3,7 millió tonnával, vagyis összesen, a társadalom egészét tekintve marad 4,3 millió t széndioxid:

A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy innen még egy utolsó lépést tehetünk a szektorunkon kívülre: ha nem energiatermelés céljából égetnénk el a tüzifát, akkor ehelyett fosszilis tüzelõanyagot – olajat, gázt – kellene elégetnünk, ami viszont további több millió t széndioxid levegõbe juttatását eredményezné. A pontos mennyiség meghatározására itt nem térünk ki, csupán azt a következtetést rögzítjük, hogy annak az egyenlege tehát, hogy erdõket is használunk energianyerésre, mindenképpen pozitív.)

Összességében elmondható, hogy a hazai erdõk akadályozzák a széndioxid üvegház hatása miatt kialakuló klímaváltozást, és évente átlagosan biztosítják mintegy 4,3 millió t széndioxid lekötését. Ne felejtsük el azonban, hogy a fenti számításból – elsõsorban mivel pontos becsléseink nincsenek – kihagytuk az erdõtalajokból származó szénkibocsátásokat, pedig ezzel is számolni kellene a talajelõkészítési munkák miatti talajbolygatások és erózió miatt. Végül azt is hozzá kell tennünk, hogy a szénlekötés mértéke csökkenhet, ha több fát termelünk ki az erdõbõl, és akkor is, ha az erdõk egészségi állapota az emelkedõ hõmérséklettel esetleg leromlana. Az erdõgazdálkodás saját érdeke, de a társadalom érdeke is, hogy az erdõk szénlekötésének mértékét próbáljuk elkerülni, és emellett azon legyünk, hogy ez a mérték még fokozódjon is.

Vissza a lap tetejére