A MODELL-LEÍRÁS MAGYAR VERZIÓJA MÉG NINCS TELJESEN KÉSZ!!!

ÚJ KÖNYVEM: Somogyi, Z., 2024. Honnan tudod? A tudományos módszer alapjai. URL: http://www.scientia.hu/honnantudod

 Összefoglaló Az erdõk szénkörforgalmáról Letöltés és
installálás		 A modell futtatása.
Szenáriók 		Köszönet-
nyilvánítás 		Hivatkozás a
modellre

CASMOFOR

verzió: 7.0
A modellrõl
általában		 Néhány példa a modell outputjára Részletes
modell leírás 		Hasznos weblapok és fájlok Felelõsség-
elhárítás		 Kapcsolat

NHNY ADAT A MAGYAR ERDK SZNNYELSRL S KIBOCSTSRL


Az elnyelsek s kibocstsok becslse egy bonyolult mdszertan segtsgvel vgezhet el, amelyet az IPCC (Klmavltozsi Kormnykozi Testlet) nev nemzetkzi tudomnyos szervezet dolgozott ki. A becsls gzonknt ms-ms mdszerrel trtnik. E mdszer rszleteit, magyar adaptlst s tovbbi adatokat illeten l. Somogyi 2008 munkjt, Magyarorszg 2010-es Nemzeti veghz Hats Gz Leltrt (NIR), tovbb a CRF of Hungary-t, valamint a Kyoti Jegyzknyv hatlya alatt ksztett orszg-jelentst: KP LULUCF report of Hungary 2010.


Szn-dioxid

A CO2 emisszikat s elnyelseket az n. sznkszlet-vltozsokbl szmtjuk. Megfelel adatok hinya miatt ezeket a vltozsokat egyelre csak a fldfeletti s a fldalatti biomasszra tudjuk becslni. A legutbbi erdleltr adatait alapul vve, s kiindulva az erdk sznkrforgalmrl kialaktott jelenlegi ismereteinkbl, megllapthat, hogy a magyar erdk jelenleg sznelnyelk. Ez azt jelenti, hogy br szrmaznak kibocstsok is az erdkbl (pl. elhalt fk lebomlsa, fakitermels, erdtzek s vgstri hulladk gets), ezek kisebbek, mint a sznlekts, amely a fk nvekedsbl addik.

Az elnyels mrtkt mindig egy-egy naptri vre becsljk. Ms szavakkal a statisztikkban kimutatott sznelnyels egy-egy adott teljes v alatt megkttt sszes szn mennyisge. A sznlekts mrtke termszetesen ven bell vltozik, de venknt is ms s ms, melynek oka az venknt klnbz idjrs, de az vrl-vre ms mennyisg fakitermels is.

Az venknti nett sznelnyelst az albbi grafikon mutatja 1985-2010. kztt. Az ehhez hasonl statisztikkban a kibocstsokat pozitv, mg az elnyelseket negatv szmok jelzik. A grafikonrl lthat mdon a magyar erdők az elmlt 25 vben mindig sznelnyelők voltak, habr az elnyels mrtke

 

Időszak tlagosett CO2 kibocsts (+) / elnyels (-)
(ezer tCO2)
1985-1990 -3 082
1990-1995 -4 653
1995-2000 -1 849
2000-2005 -2 877
2006-2008 -3 302

Forrs: National Inventory Report (NIR) of Hungary 2010, CRF of Hungary, s KP LULUCF report of Hungary 2010


Nem-CO2 kibocstsok

Az erdkben, csakgy mint ms koszisztmkban, ill. emberi teleplseken, az iparban s a kzlekedsben stb., a szn-dioxid mellett sok veghz hats gz folyamatos cserje valsul meg a gzok forrsa/elnyeld helye s a leveg kztt. Ezek kzl az erdkben a legfontosabbak a metn, a szn-monoxid s klnbz nitrogn-gzok. Annak rdekben, hogy e gzok kibocstsrl is legyen fogalmunk, megprbltuk megbecslni - szintn az IPCC mdszertanval - az erdkben becslhet kibocstsukat. Ilyen kibocstsok elssorban a vgstri hulladkok elgetsbl, valamint erdtzekbl szrmaznak. Az erdtzekbl szrmaz emisszikat csak 1999-tl tudjuk becslni.

Fontos tudni, hogy a nem-CO2 gzok veghzhatsa jelentsen eltrhet az szn-dioxidtl. E hats mrtkt a CO2 hatshoz viszonytva fejezik ki ("Global warming potentials"). A metn (CH4) veghz hatsa 21-szer, az N2O- 310-szer (!) nagyobb mint a CO2-. gy habr az albbi tblzat szmai sokkal kissebbek mint a fenti, ezek a kibocstsok is fontosak.

Vgl megyjegyezzk, hogy az albbi becslseket elg nagy bizonytalansg terheli, ami az ilyen emisszik termszetbl, a rendelkezsre ll adatokbl s az alkalmazhat mdszertanbl addik, ezrt az albbi szmok csak tjkoztat jellegek (1 Gg = ezer t).
 

v Vgstri hulladk getse Erdtzek
CH4 CO N2O NOx CH4 CO N2O NOx
(Gg) (Gg) (Gg) (Gg) (Gg) (Gg) (Gg) (Gg)
1985 1,1661 10,2045 0,0080 0,2899        
 1986 1,1809 10,3339 0,0081 0,2935        
 1987 1,1371 9,9504 0,0078 0,2826        
 1988 1,1024 9,6467 0,0076 0,2740        
1989 1,1009 9,6342 0,0076 0,2737        
1990 1,0160 8,8913 0,0070 0,2526        
1991 0,9896 8,6601 0,0068 0,2460        
1992 0,9058 7,9263 0,0062 0,2251        
1993 0,8000 7,0005 0,0055 0,1988        
1994 0,8180 7,1579 0,0056 0,2033        
1995 0,8544 7,4766 0,0059 0,2124        
1996 0,9290 8,1299 0,0064 0,2309        
1997 0,9465 8,2832 0,0065 0,2353        
1998 0,9223 8,0709 0,0063 0,2292        
1999 0,9670 8,4625 0,0066 0,2404 0,0103 0,0900 0,0001 0,0026
2000 1,0339 9,0478 0,0071 0,2570 0,2742 2,3998 0,0019 0,0682
2001 0,9875 8,6419 0,0068 0,2455 0,1954 1,7099 0,0013 0,0486
2002 0,9942 8,7001 0,0068 0,2471 0,1954 1,7099 0,0013 0,0486
2003 1,0055 8,7989 0,0069 0,2499 0,1680 1,4699 0,0012 0,0418
2004 1,0093 8,8325 0,0069 0,2509 0,0069 0,0600 0,0000 0,0017
2005 1,0356 9,0625 0,0071 0,2574 0,5828 5,0997 0,0040 0,1449
2006 1,0105 8,8425 0,0069 0,2512 0,0103 0,0900 0,0001 0,0026
2007 0,9519 8,3298 0,0065 0,2366 0,5039 4,4100 0,0035 0,1253
2008 1,0054 8,7978 0,0069 0,2499 0,0111 0,0976 0,0001 0,0028

Forrs: National Inventory Report (NIR) of Hungary 2010, CRF of Hungary, s KP LULUCF report of Hungary 2010

A weblapot utoljára Somogyi Zoltán módosította 2023. szeptember 28-án.

Vissza a lap tetejére