A MODELL-LEÍRÁS MAGYAR VERZIÓJA MÉG NINCS TELJESEN KÉSZ!!!

Összefoglaló Az erdők szénkörforgalmáról Letöltés és
installálás
A modell futtatása.
Szenáriók
Köszönet-
nyilvánítás
Hivatkozás a
modellre

CASMOFOR

verzió: 5.0

A modellről
általában
Néhány példa a modell outputjára Részletes
modell leírás
Hasznos kapcsolók Felelősség-
elhárítás
Kapcsolat

NÉHÁNY ADAT A MAGYAR ERDŐK SZÉNNYELÉSÉRŐL ÉS KIBOCSÁTÁSÁRÓL


Az elnyelések és kibocsátások becslése egy bonyolult módszertan segítségével végezhető el, amelyet az IPCC (Klímaváltozási Kormánykozi Testület) nevű nemzetközi tudományos szervezet dolgozott ki. A becslés gázonként más-más módszerrel történik. E módszer részleteit, magyar adaptálását és további adatokat illetően l. Somogyi 2008 munkáját, Magyarország 2010-es Nemzeti Üvegház Hatású Gáz Leltárát (NIR), továbbá a CRF of Hungary-t, valamint a Kyotói Jegyzőkönyv hatálya alatt készített ország-jelentést: KP LULUCF report of Hungary 2010.


Szén-dioxid

A CO2 emissziókat és elnyeléseket az ún. szénkészlet-változásokból számítjuk. Megfelelő adatok hiánya miatt ezeket a változásokat egyelőre csak a földfeletti és a földalatti biomasszára tudjuk becsülni. A legutóbbi erdőleltár adatait alapul véve, és kiindulva az erdők szénkörforgalmáról kialakított jelenlegi ismereteinkből, megállapítható, hogy a magyar erdők jelenleg szénelnyelők. Ez azt jelenti, hogy bár származnak kibocsátások is az erdőkből (pl. elhalt fák lebomlása, fakitermelés, erdőtüzek és vágástéri hulladék égetés), ezek kisebbek, mint a szénlekötés, amely a fák növekedéséből adódik.

Az elnyelés mértékét mindig egy-egy naptári évre becsüljük. Más szavakkal a statisztikákban kimutatott szénelnyelés egy-egy adott teljes év alatt megkötött összes szén mennyisége. A szénlekötés mértéke természetesen éven belül változik, de évenként is más és más, melynek oka az évenként különböző időjárás, de az évről-évre más mennyiségű fakitermelés is.

Az évenkénti nettó szénelnyelést az alábbi grafikon mutatja 1985-2010. között. Az ehhez hasonló statisztikákban a kibocsátásokat pozitív, míg az elnyeléseket negatív számok jelzik. A grafikonról látható módon a magyar erdők az elmúlt 25 évben mindig szénelnyelők voltak, habár az elnyelés mértéke

 

Időszak Átlagosettó CO2 kibocsátás (+) / elnyelés (-)
(ezer tCO2)
1985-1990 -3 082
1990-1995 -4 653
1995-2000 -1 849
2000-2005 -2 877
2006-2008 -3 302

Forrás: National Inventory Report (NIR) of Hungary 2010, CRF of Hungary, és KP LULUCF report of Hungary 2010


Nem-CO2 kibocsátások

Az erdőkben, csakúgy mint más ökoszisztémákban, ill. emberi településeken, az iparban és a közlekedésben stb., a szén-dioxid mellett sok üvegház hatású gáz folyamatos cseréje valósul meg a gázok forrása/elnyelődő helye és a levegő között. Ezek közül az erdőkben a legfontosabbak a metán, a szén-monoxid és különböző nitrogén-gázok. Annak érdekében, hogy e gázok kibocsátásáról is legyen fogalmunk, megpróbáltuk megbecsülni - szintén az IPCC módszertanával - az erdőkben becsülhető kibocsátásukat. Ilyen kibocsátások elsősorban a vágástéri hulladékok elégetéséből, valamint erdőtüzekből származnak. Az erdőtüzekből származó emissziókat csak 1999-től tudjuk becsülni.

Fontos tudni, hogy a nem-CO2 gázok üvegházhatása jelentősen eltérhet az szén-dioxidétól. E hatás mértékét a CO2 hatásáéhoz viszonyítva fejezik ki ("Global warming potentials"). A metán (CH4) üvegház hatása 21-szer, az N2O-é 310-szer (!) nagyobb mint a CO2-é. Így habár az alábbi táblázat számai sokkal kissebbek mint a fentié, ezek a kibocsátások is fontosak.

Végül megyjegyezzük, hogy az alábbi becsléseket elég nagy bizonytalanság terheli, ami az ilyen emissziók természetéből, a rendelkezésre álló adatokból és az alkalmazható módszertanból adódik, ezért az alábbi számok csak tájékoztató jellegűek (1 Gg = ezer t).
 

Év Vágástéri hulladék égetése Erdőtüzek
CH4 CO N2O NOx CH4 CO N2O NOx
(Gg) (Gg) (Gg) (Gg) (Gg) (Gg) (Gg) (Gg)
1985 1,1661 10,2045 0,0080 0,2899        
 1986 1,1809 10,3339 0,0081 0,2935        
 1987 1,1371 9,9504 0,0078 0,2826        
 1988 1,1024 9,6467 0,0076 0,2740        
1989 1,1009 9,6342 0,0076 0,2737        
1990 1,0160 8,8913 0,0070 0,2526        
1991 0,9896 8,6601 0,0068 0,2460        
1992 0,9058 7,9263 0,0062 0,2251        
1993 0,8000 7,0005 0,0055 0,1988        
1994 0,8180 7,1579 0,0056 0,2033        
1995 0,8544 7,4766 0,0059 0,2124        
1996 0,9290 8,1299 0,0064 0,2309        
1997 0,9465 8,2832 0,0065 0,2353        
1998 0,9223 8,0709 0,0063 0,2292        
1999 0,9670 8,4625 0,0066 0,2404 0,0103 0,0900 0,0001 0,0026
2000 1,0339 9,0478 0,0071 0,2570 0,2742 2,3998 0,0019 0,0682
2001 0,9875 8,6419 0,0068 0,2455 0,1954 1,7099 0,0013 0,0486
2002 0,9942 8,7001 0,0068 0,2471 0,1954 1,7099 0,0013 0,0486
2003 1,0055 8,7989 0,0069 0,2499 0,1680 1,4699 0,0012 0,0418
2004 1,0093 8,8325 0,0069 0,2509 0,0069 0,0600 0,0000 0,0017
2005 1,0356 9,0625 0,0071 0,2574 0,5828 5,0997 0,0040 0,1449
2006 1,0105 8,8425 0,0069 0,2512 0,0103 0,0900 0,0001 0,0026
2007 0,9519 8,3298 0,0065 0,2366 0,5039 4,4100 0,0035 0,1253
2008 1,0054 8,7978 0,0069 0,2499 0,0111 0,0976 0,0001 0,0028

Forrás: National Inventory Report (NIR) of Hungary 2010, CRF of Hungary, és KP LULUCF report of Hungary 2010


A weblapot utoljára Somogyi Zoltán módosította 2016. március 4-én.

Vissza a lap tetejére