Összefoglaló Mi a fenntarthatóság? Letöltés és
installálás
Köszönet-
nyilvánítás
és adatok
Hivatkozás a
modellre

SUFOR

verzió: 1.0

A modellről
általában
Példa fenntartható és fenntarthatatlan rendszerekre A modell futtatása.
Szcenáriók
Felelősség-
elhárítás
Kapcsolat

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ÉS HIVATKOZÁSOK

 

A TARTAMFA fejlesztését sok korábbi kutatómunkára, sok kutató eredményeire alapoztuk. Ez vonatkozik úgy a modell struktúrájára, mind az adatokra. A felhasznált forrásokra az alábbiakban hivatkozunk.

A TARTAMFA modell fejlesztését több program is segítette, mindenekelőtt az Országgyűlés Nemzet Fenntartható Fejlődés Tanácsa, ill. annak tudományos munkabizottsága.
 

HIVATKOZÁSOK A MODELLBEN


Programmozási környezet:

Microsoft Excel / Microsoft Visual Basic.

Ezek a Microsoft Corporation védjegyei.

 

Adatok:

Fatermési adatok:

A TARTAMFA-ban használt fatermési adatokat a legfontosabb magyarországi fafajokra készített fatermési táblákból vettük. A fatermési táblákat az Erdészeti Tudományos Intézet Erdőművelési és Fatermési Osztályának dolgozói fejlesztették ki. A modell be más fatermési táblákból is vehetünk adatokat. Ezekre a táblákra való hivatkozásokat az alábbiakban adjuk meg. A TARTAMFA-ban éves fatermési/növedék adatokra van szükség, szemben magukkal a fatermési táblákkal, amelyek csak 5 éves időszakokra adnak ilyen adatokat. Az éves adatokat az 5 éves adatokra illesztett függvények segítségével kaptuk. Az illeszkedéskor a fatermési adatokra 0.99-nél magasabb regressziós koefficienseket kaptunk.

 Fafaj

A publikáció éve

Szerző(k)

 akác

1984

 Rédei K.

 bükk

1983

 Mendlik G

 csertölgy

1983

 Kovács F.

 erdeifenyő

1992

 Solymos R.

 ezüsthárs

1995

 Hajdu G.

 feketedió

1973

 Palotás F.

 feketefenyő

1992

 Kovács F., Veperdi G.

 fehérnyár

1992

 Rédei K.

 fehérfűz

1969

 Palotás F.

 gyertyán

1983

 Béky A.

 gyertyános-kocsánytalan  tölgy

1995

 Béky A., Somogyi Z.

 kocsányos tölgy

1988

 Kiss R., Somogyi Z., Juhász Gy.

kocsánytalan tölgy mag

1981

 Béky A.

 kocsánytalan tölgy sarj

1989

 Béky A.

 lúcfenyő

1973

 Solymos R.

 éger

1972

 Adorján J.

 kőris

1988

 Kovács F.

 nyír

1981

 Rumszauer J.

 nemesnyár

1982

 Halupa L.

 vörösfenyő

1974

 Tuskó L.

 vöröstölgy

1991

 Rédei K.

Teljes hivatkozások:

Béky, A. 1981. Mag eredetű kocsánytalan tölgyesek fatermése. Erdészeti Kutatások 74:309-320.

Béky, A. 1983. Országos fatermési tábla gyertyán állományokra. Erdészeti Kutatások 75:199-208.

Béky, A. 1991. Ertrag von Traubeneichen-Niederwälder. Erdészeti Kutatások 82-83:176-192.

Béky, A. 1991. Sarj kocsánytalan tölgyek fatermése. Erdészeti Kutatások 82-83/II:181-197.

Béky, A., Somogyi, Z. 1995. Fatermési tábla optimális szerkezetű gyertyános-kocsánytalan tölgyesekre. Erdészeti Kutatások 85:49-78.

Bondor, A. 1984. A szelídgesztenye fatermése. Erdészeti Kutatások 76-77:133-150.

Hajdu, G. 1995. Ezüsthárs (Tilia tomentosa Mönch.) fatermési táblázatok. Erdészeti Kutatások 85:113-124.

Halupa, L., Kiss, R. 1980. ’I-214’ olasz nyár grafikus fatermési modell. Erdészeti Kutatások 73/II:157-164.

Kiss, R. - Somogyi, Z. - Juhász, Gy. 1987. Kocsányos tölgy fatermési tábla (1985). Erdészeti Kutatások 75: 265-282.

Kovács, F. 1981. Új kőris fatermési táblák. Erdészeti Kutatások 74:321-334.

Kovács, F. 1983. A csertölgyállományok fatermése. Erdészeti Kutatások 75:179-188.

Kovács, F. 1986. A mag eredetű kőrisek fatermése. Erdészeti Kutatások 78:225-240.

Kovács, F., Veperdi, G. 1991. Production et modele des éclaircies des peoplements du pin noir (Pinus nigra Arn.) Erdészeti Kutatások 82-83:287-303.

Kovács, F., Veperdi, G. A feketefenyő fatermése és erdőneelési modellje. Erdészeti Kutatások 82-83/II:328-344.

Lessényi, B., Rédei, K. 1986. A nemesített akácfajták fatermése. Erdészeti Kutatások 78:241-246.

Mendlik, G. 1983. Bükk fatermési tábla. Erdészeti Kutatások 75:189-198.

Palotás, F. 1969. Standort und Holzertrag der Baumweiden. Erdészeti Kutatások 65/1:91-101.

Palotás, F. 1973. Feketedió-állományok fatermése. Erdészeti Kutatások 69/I:191-200.

Rédei, K. 1984. Ígéretes fehér nyár (Populus alba L.) származások fatermése a Duna-Tisza közi homokháton. Erdészeti Kutatások 84:81-90.

Rédei, K. 1991. A fehér (Populus alba) és a szürke nyár (Populus canescens) termesztésének fejlesztési lehetőségei Magyarországon. Erdészeti Kutatások 82-83/II:345-352.

Rédei, K. 1991. Entwicklungsperspektiven des Anbaues der Leuce-Pappeln in Ungarn. Erdészeti Kutatások 82-83:304-312.

Rédei, K. 1991. Vörösztölgy fatermési tábla a nyírségi erdőgazdasági tájra. Erdészeti Lapok CXXVI.11:330-332.

Rédei, K., Gál, J. 1984. Akácosok fatermése. Erdészeti Kutatások 76-77:195-204.

Solymos, R. 1973. A lucfenyő-állományok szerkezetének és fatermésének vizsgálata. Erdészeti Kutatások 69/I:125-144.

Solymos, R. 1991. Új fatermési táblák erdeifenyőre. Erdészeti Kutatások 82-83/II:357-382.

Szodfridt, I. 1969. Ertrag der ’Robusta’-Pappel-Besände in Ungarn. Erdészeti Kutatások 65/1:103-110.

Mortalitás:

A mortalitási adatok szakértői becsléseken alapulnak.

Egyéb:

Horváth, B. 2006. C-Accumulation in the soil after afforestation: contribution to C-mitigation in Hungary? Forstarchiv 77: 63-68.

Somogyi, Z. 2001. Erdő nélkül? L'Harmattan Könyvkiadó, Budapest.
 

Inspiráció:

Nagyon sokkal tartozom a tartamossággal és a fenntarthatósággal foglalkozó, itt fel nem sorolt számos könyv és cikk szerzőjének.


A weblapot utoljára Somogyi Zoltán módosította 2013. május 1-én.

Vissza a lap tetejére